Akadálymentesítési jogszabály Magyarországon: hatály, bírság

Magyarország a digitális akadálymentesítést a termékek és a szolgáltatások akadálymentességi követelményeinek teljesítésével összefüggő általános szabályokról szóló törvény — hivatkozási formában 2022. évi XVII. törvény — útján szabályozza. A törvény végrehajtása 2025 júniusa óta tart, a hozzá nyilvántartott legutóbbi módosítás pedig 2018. november 30-án történt.

A jogszabályt az illetékes kormányhivatal, azon belül pedig különösen annak fogyasztóvédelmi főosztálya kezeli, amely a megfelelést felügyeli és a bejelentéseket fogadja.

A magyar digitális akadálymentesítési kötelezettségeket két jogszabály dokumentálja: a fent hivatkozott törvény, valamint a 2018. évi LXXV. törvény, amely 2025 júniusáig írja elő a közszféra weboldalainak és alkalmazásainak megfelelését. Egy konkrét kötelezettség megítélésekor mindkettőt vizsgálja meg.

Alkalmazási kör

A jogszabály körülírja a digitális akadálymentesítés hatályát Magyarországon, biztosítva, hogy a közszférabeli szervezetek weboldalai és mobilalkalmazásai minden felhasználó számára akadálymentesek legyenek. A cél az, hogy a digitális felületek könnyen használhatók és befogadók legyenek, elősegítve az állam által nyújtott digitális erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. Konkrétan:

• A közszférabeli szervezetek által létrehozott weboldalak és mobilalkalmazások tartalmára vonatkozik.
• Kiterjed minden digitális tartalomra, amelyet e közszférabeli szervezetek előállítanak a nyilvánosság szolgálatában, illetve a közfeladataikhoz kapcsolódó alapvető információk közzétételére.
• Ez a kiterjedés az ilyen szervezetek által nyújtott valamennyi digitális szolgáltatásra és információra érvényes, hogy azok akadálymentesek és a törvény rendelkezéseinek megfelelők legyenek.

Kivételek

A jogszabály széles alkalmazási köre ellenére vannak konkrét kivételek:

• Korábban közzétett tartalom — a jogszabály végrehajtásának megkezdése előtt közzétett dokumentumok és fájlok mentesülnek, kivéve ha közigazgatási eljárásokhoz elengedhetetlenek, vagy a közfeladatokhoz kapcsolódó kritikus információt tartalmaznak.
• Archivált tartalom — az aktívan nem használt, kizárólag archiválási célt szolgáló régi digitális tartalmat nem kell akadálymentessé tenni.
• Nem kontrollált harmadik féltől származó tartalom — az a tartalom, amelyet közszférabeli szervezetek nem finanszíroznak és nem is kontrollálnak, a jogszabály hatályán kívül esik.
• Médiakivételek — bizonyos médiatípusok, például az online térképek és egyes műsorszolgáltatási tartalmak mentesülnek, mivel akadálymentessé tételük különös nehézségekbe ütközik.
• Oktatási és médiaintézmények — a közmédia, az iskolák és az óvodák digitális tartalmaik tekintetében mentesülnek, feltéve hogy a tartalom nem közvetlenül a közfeladataik ellátásához kapcsolódik.

Bírságok és szankciók

A felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik az akadálymentesítési követelmények kikényszerítése. A szankciórendszer a jogsértés súlyosságával együtt emelkedik:

• A szankciók kisebb jogsértések esetén 15 000 forintnál (körülbelül 36 euró) kezdődnek.
• A bírságok a jogsértés súlyosságához mérten emelkednek.
• Súlyosabb jogsértések esetén további bírság szabható ki, amelynek felső korlátja a gazdasági szereplő éves nettó árbevételének 5 százaléka, legfeljebb 500 millió forint (körülbelül 1 208 000 euró).
• Tartós meg nem felelés esetén további pénzügyi korlátozások alkalmazhatók, amelyek a teljes megfelelés eléréséig akár a szereplő üzleti működését is korlátozhatják.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a meg nem felelés költsége annál nagyobb, minél tovább marad javítatlanul egy akadály — ezért számít többet a folyamatos megfigyelés, mint egyetlen auditálás.

Jelentéstétel

Magyarország követi az akadálymentesítési nyilatkozatokra vonatkozó uniós szintű előírást a közszféra weboldalai és digitális szolgáltatásai esetében. Ezek a nyilatkozatok elengedhetetlenek az átláthatóság és az elszámoltathatóság fenntartásához.

A nyilatkozatot nyilvánosan elérhetővé kell tenni a szervezet weboldalán, és annak:

• Világos tájékoztatást kell adnia digitális szolgáltatásai akadálymentesítési állapotáról — arról, hogy megfelelnek-e az előírt standardoknak, vagy be kell mutatnia a meglévő akadálymentesítési problémákat.
• Részletezni kell az akadálymentesítés javítására tett intézkedéseket, beleértve a folyamatban lévő munkát és a javítási terveket.
• Meg kell határoznia, hogyan jelenthetik a felhasználók az akadálymentesítési problémákat és hogyan kérhetnek segítséget, hogy a szervezetek elszámoltathatók és átláthatók maradjanak az akadálymentes digitális élmények iránti elkötelezettségükben.

Bejelentések

Azok a felhasználók, akik akadályokba ütköznek, vagy a meg nem felelés miatt bejelentést kívánnak tenni, az illetékes hatósághoz, a kormányhivatalhoz fordulhatnak:

• E-mail: hivatal@bfkh.gov.hu
• Weboldal: kormanyhivatalok.hu

Megfelelés a QualiBooth segítségével

A magyar követelmények teljesítéséhez két dolog kell: bizonyíték arra, hogy weboldalai és digitális szolgáltatásai megfelelnek, valamint egy közzétett nyilatkozat, amely kiállja a vizsgálatot.

A QualiBooth folyamatosan vizsgál a WCAG sikerkritériumai alapján, így az akadályok jóval azelőtt felszínre kerülnek, hogy az éves nettó árbevétel egy százalékává válnának, a fogyatékossággal élő emberek által végzett kézi auditok pedig azt fedik le, amit az automatizálás nem. Amikor eljön a közzététel ideje, akadálymentesítési nyilatkozat-generátorunk olyan nyilatkozatot állít elő, amely tartalmazza az akadálymentesítési állapotot, a javítási terveket és a visszajelzési utat, ahogyan azt a szabályok megkívánják.

A magyar digitális akadálymentesítési követelményekről szóló legfrissebb és legpontosabb tájékoztatásért tekintse meg a magyar kormány által közzétett hivatalos dokumentációt.